Bezártak egy kiskaput a fogyatékkal élők foglalkoztatási rendszerében

A Parlament 2025. október 16-án elfogadta a 153/2025-ös törvényt, amely kijavítja a 448/2006-os fogyatékkal élők védelmét szabályozó törvény egy jogalkotási hibáját. A módosítás megszünteti azt a kiskaput, amelyen keresztül egyesek állami adókedvezményt kaptak olyan termékek eladására, amelyek gyártásában egyáltalán nem vettek részt fogyatékkal élők.

Hogyan működik a rendszer

A román állam ösztönzi a fogyatékkal élők foglalkoztatását. Ha egy cégnek 50-nél több alkalmazottja van, minden hónapban fizetnie kell egy összeget a fogyatékkal élők foglalkoztatási alapjába. Ez alól két módon mentesülhet: vagy alkalmaz fogyatékkal élő munkavállalókat, vagy megvásárol termékeket és szolgáltatásokat úgynevezett védett munkahelyektől (unități protejate autorizate).

Védett munkahely az a vállalkozás vagy szervezet, ahol legalább 3 fogyatékkal élő dolgozik, és ők teszik ki a munkavállalók minimum 30%-át. Az ötlet az, hogy ezek a szervezetek termelnek valamit - kenyeret, bútort, szolgáltatásokat -, és eközben fogyatékkal élőket foglalkoztatnak.

A cégek befizetésük akár felét átirányíthatják arra, hogy ilyen védett munkahelyektől vásároljanak. Ezzel két legyet ütnek egy csapásra: teljesítik kötelezettségüket, és közben támogatják a fogyatékkal élők foglalkoztatását.

Mi volt a kiskapu

A baj ott kezdődött, hogy a törvény lehetővé tette: egyes védett munkahelyek nemcsak előállíthatnak termékeket, hanem kereskedelmet is folytathatnak - tehát eladhatják mások termékeit is. Ez önmagában rendben van, ha azokat a termékeket árulják, amelyeket más védett munkahelyek állítottak elő fogyatékkal élő munkavállalókkal.

A törvény 78. cikkének (4²) bekezdése azt mondta, hogy a védett munkahelyek végezhetnek "értékesítési és közvetítői" tevékenységet. Eddig rendben. De a következő, (4³) bekezdés - amely részletezte a szabályokat - már csak a "közvetítői" tevékenységet említette. Az "értékesítési" szó kimaradt.

Ez a hiányzó egy szó kiskaput nyitott. Egyesek így érveltek: a közvetítésre vonatkoznak a szigorú szabályok, de az egyszerű értékesítésre nem. Ezért bármilyen terméket megvásárolhattak bárhonnan - akár olyan gyártóktól is, ahol egyetlen fogyatékkal élő sem dolgozott -, majd ezeket továbbértékesítették. A nagy cégek pedig ezekre a vásárlásokra is megkapták az adókedvezményt, holott a termékek előállításában egyetlen fogyatékkal élő sem vett részt. Ez kiüresítette a rendszer lényegét.

Mit változtat a törvény

A most elfogadott módosítás három dolgot csinál. Először: hatályon kívül helyezi a 78. cikk (4¹) bekezdését, amely korábban szintén a védett munkahelyek kereskedelmi tevékenységét szabályozta. Másodszor: átírja a (4³) bekezdést úgy, hogy most már tartalmazza az "értékesítési" szót is. Az új szöveg így hangzik: "az értékesítési és/vagy közvetítői tevékenységek kizárólag olyan termékekre vonatkoznak, amelyeket másik akkreditált védett munkahely kínál, és amelyeket fogyatékkal élő munkavállalók állítottak elő".

Harmadszor: módosítja az (5) bekezdést is, amely az ellenőrzést szabályozza. Az új szöveg szerint a szabályok betartását az Országos Adó- és Pénzügyi Igazgatóság (ANAF) adóhatóságai ellenőrzik.

Mit jelent ez a gyakorlatban

A változás után egyértelmű: minden védett munkahely, amely terméket vagy szolgáltatást értékesít másoknak, csak olyat adhat el, amit fogyatékkal élők állítottak elő. Nincs többé különbség "értékesítés" és "közvetítés" között. Mindkettőre ugyanaz a szabály vonatkozik: a terméknek vagy szolgáltatásnak egy másik akkreditált védett munkahelyről kell származnia, ahol fogyatékkal élők dolgoztak rajta.

Azok a védett munkahelyek, amelyek eddig kihasználták a kiskaput és bármilyen terméket értékesítettek, most két lehetőség közül választhatnak: vagy elkezdenek saját maguk termelni fogyatékkal élő munkavállalókkal, vagy pedig csak olyan védett munkahelyektől vásárolnak, ahol valóban fogyatékkal élők dolgoznak.