2024. július 1-től Romániában drasztikus szigorítás lépett életbe: a nem igazolható eredetű jövedelmek 70%-os adókulccsal adóznak a korábbi 16% helyett.

A törvény szövege szerint az adóhatóság által "azonosíthatatlan forrásból származónak" minősített jövedelmekre alkalmazandó ez a magas adó.

A szigorítás célja kettős: egyfelől arra ösztönözni az adófizetőket, hogy minden jövedelmüket hivatalosan jelentsék be és fizessék meg utánuk a standard 10%-os adót, másfelől súlyosan büntetni azokat, akik ezt elmulasztják és nem tudják igazolni vagyonuk eredetét.

Milyen jövedelemre vonatkozik a 70%-os adó?

Az ANAF (Adóhatóság) hivatalos közleménye szerint:

bármely jövedelem, amelyet az adóhatóságok az adóeljárási törvénykönyv feltételei szerint állapítanak meg, és amelynek forrása nem azonosítható.

A gyakorlatban ez olyan pénzösszegeket, jövedelmeket vagy vagyontárgyakat jelent, amelyek

• megjelennek a magánszemély vagyonában vagy bankszámláján,
• a tulajdonos nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani a származásukat,
• és nem vezethetők vissza korábban bejelentett és megadózott jövedelemre.

Ha egy bevétel e feltételeknek megfelel, az adóhatóság „azonosíthatatlan forrásból származónak” tekintheti, és így a 70%-os adót alkalmazza.

Mi a közlemény 4 lényeges gondolata?

1. A rokonoktól kapott pénzösszegek és családi eseményeken kapott összegek adómentes jellege

A román adótörvénykönyv egyértelműen megkülönbözteti az adóköteles és adómentes jövedelemforrásokat. A közlemény egyik legfontosabb üzenete, hogy a rokonoktól kapott pénzösszegek alapvetően adómentesek. Ez azért van így, mert ezek az átadások jogi értelemben vagy ajándékozásnak, vagy családi kölcsönnek minősülnek, és egyik sem számít adóköteles jövedelemnek Romániában.

A közlemény hasonlóképpen egyértelműsíti a családi eseményeken, például esküvőkön vagy keresztelőkön kapott pénzajándékok helyzetét is.Ezek az összegek is minden esetben adómentesek, és a gyakorlatban semmilyen bevallási kötelezettséget nem vonnak maguk után.

2. A dokumentálás szerepe az adóhatósági ellenőrzésben

A  közlemény részletesen ismerteti, hogyan zajlik a személyes adózási helyzet ellenőrzése.

A közlemény részletesen bemutatja a személyes adózási helyzet ellenőrzésének folyamatát. A hatóság legfőbb célja, hogy átlássa a különféle pénzügyi mozgások eredetét és a vagyon alakulását. Ennek során megvizsgálják:

• az összes pénzügyi tranzakció forrását és célját,
• a bankszámlákat,
• a jelentősebb értékű vásárlásokat,
• és más vagyonelemeket.

A 20/7/2015-ös adóeljárási törvény (Codul de procedură fiscală) 6. és 55. cikkének szabályai lehetővé teszik, hogy a hatóság a pénz eredetét bizonyító iratokat bekérje és értékelje. 

Amikor egy magánszemély adóügyeit vizsgálják, a hatóság áttekinti mindazokat a dokumentumokat és információkat, amelyekből kiderül, hogyan változtak az adott személy pénzbeáramlásai, kiadásai és vagyoni helyzete a vizsgált időszakban. 

Ha a hatóság hiányos információkkal vagy rosszul alátámasztott pénzmozgásokkal találkozik, alkalmazhatják a 70%-os adókulcsot.

A közlemény megemlíti, hogy bár a családtagok bizonyos esetekben megtagadhatják információk szolgáltatását, ez nem mentesíti az adófizetőt a dokumentálási kötelezettség alól.

3. A 70%-os adó alkalmazásának pontos szabályai

A közlemény egyértelműen meghatározza, hogy csak akkor vetik ki a 70%-os adókulcsot, ha a szóban forgó jövedelem forrása továbbra is ismeretlen marad az ellenőrzés végén.

Másképp megfogalmazva:

• Ha a pénz eredete igazolható, és bizonyítható, hogy a jövedelem vagy a vagyon korábban már megadózott, akkor nem vonatkozik rá a 70%-os adó.
• Ha pedig magát a jövedelmet eleve adómentes kategóriába sorolja a törvény (pl. családi ajándék, rokontól kapott összeg), akkor szintén nem kell megfizetni rá a 70%-ot.

A közleményben szereplő példa:

• Egy szülő nagyobb összeget ad a gyermekének.
• Ha a szülő bizonyítani tudja, hogy ezt az összeget a saját, már megadózott munkabéréből vagy befizetett adókkal terhelt megtakarításából fedezte, akkor nem merül fel újabb adókötelezettség a gyermeknél.

4. A hiányos vagy nem pontos dokumentáció következményei

A közlemény részletesen ismerteti, mi történik, ha az adófizető nem tud megfelelő dokumentációt szolgáltatni.

 Ha az adóbevallások, dokumentumok vagy információk helytelenek, hiányosak vagy hamisak, vagy ha az adófizető nem működik együtt az ellenőrzés során (például megtagadja a dokumentumok bemutatását, nem tartja be a határidőket, vagy bármilyen módon akadályozza az ellenőrzést), az súlyos következményekkel jár.

Ilyen esetekben az adóhatóság egyoldalúan, saját belátása szerint állapíthatja meg az adóalapot és adómegállapító határozatot bocsáthat ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adóhatóság alkalmazhatja a 70%-os adókulcsot, ha nincs megfelelő dokumentáció.

A Hotnews-on megszólaló ügyvéd tanácsa:

A román adóhatóság közleményével kapcsolatban fontos szakmai kiegészítést tett Luisiana Dobrinescu ügyvéd, a Dobrinescu Dobrev ügyvédi iroda vezetője a Hotnes hírportálon 

Az ANAF közleményében ugyan szerepelnek az általános szabályok, de kevés hangsúly esik arra, hogy a készpénzben átadott nagyobb összegek mennyivel problémásabbak. Ezeknél ugyanis:

• Nehéz vagy akár lehetetlen igazolni, hogy a pénz honnan származik.
• Bonyolult bizonyítani az átadás tényét, hiszen nincs banki kivonat vagy elektronikus nyom.

Ezért mind az adóhatóság, mind a jogi szakértői iroda kiemeli, hogy a megfelelő dokumentálás kulcsfontosságú. Nem elég azt mondani, hogy „rokontól kaptam a pénzt”; ezt tényekkel, papírokkal, bizonylatokkal (vagy legalább valamilyen hitelesíthető formában) igazolni is kell.

Az ügyvéd konkrét javaslatokat is megfogalmazott:

• Banki átutalás vagy online fizetés: rokonok közötti tranzakcióknál is javasolt ezeket előnyben részesíteni, mert automatikus elektronikus nyom marad, így a forrás és az átadott összeg egyszerűen visszakövethető.
• Készpénzes átadás esetén: ajánlott legalább kézzel írott nyugtát vagy átvételi elismervényt készíteni. Ebben tüntessük fel a pontos összeget, a dátumot, valamint mindkét fél aláírását.
• Dokumentumok hiányában az adófizetőnek csak korlátozott lehetőségei vannak, például:
  • Az átadó fél hivatalos (írásbeli) nyilatkozata.
  • Korábbi elektronikus üzenetek (WhatsApp, SMS, e-mail), amelyek igazolják, hogy megtörtént a pénz átadása.

Ha ezek a bizonyítékok sem állnak rendelkezésre, az adóhatóság nagy eséllyel feltételezheti a jövedelem „rejtett” vagy „ismeretlen” jellegét.

 

Források:

1. COM 281 Precizari ANAF completare 12martie
2. ANAF verifică banii pe care și-i trimit rudele între ele. Cazul unei fiice care a primit bani de la tatăl ei - HotNews.ro