A kevésbé előnyös szabályok új bűncselekményeket, magasabb büntetéseket tartamaznak. Az előnyösek arra vonatkoznak, hogy bizonyos esetekben elkerülhetőek, vagy csökkenthetőek a büntetések.

A 126/2024-es törvény fontosabb előírásai:

1.    Új bűncselekmények:

a)    az adóeltitkolt jövedelem hitelcélú felhasználása
A törvény azt a helyzetet bünteti, amikor egy vállalkozás úgy vesz fel "kölcsönt", hogy olyan pénzt használ fel, ami tulajdonképpen adócsalásból származik. Ez a cselekedet bűncselekménynek minősül, és 3-10 év börtönbüntetéssel sújtható.

Példa:
Tegyük fel, hogy Kovács úrnak élelmiszerüzlete van. Bevételének egy részét azonban nem vezeti be a könyvelésébe, így kevesebb adót kell fizetnie. Ezeket az "el nem könyvelt" bevételeket készpénzben tartja otthon. Amikor a cégnek szüksége van pénzre mondjuk egy nagyobb kiadásra, felhasználja ezt a "fekete" készpénzt és kölcsönadja a cégnek. Ez a törvény értelmében bűncselekménynek minősül, mert hitelműveletet hajt végre az adóbevételek eltitkolásából származó pénzből.

b)     Adók és járulékok vissza nem tartása:

Bizonyos adók esetében adócsalásnak minősült az, ha valaki az adót visszatartotta, de egy meghatározott időn belül nem fizette ki az államnak Ilyenek például a fizetésadók, és járulékok, osztalékadóm környezetvédelmi alapba fizetendő járulék, stb..
Mostantól az is büntethető, ha valaki nem tartja vissza ezeket az adókat. 

Gyakorlati példák:
Osztalékadó: Egy vállalkozás nem vonta le az osztalékadót a kifizetett osztalékokból, ahogyan azt a törvény előírja. Ez a mulasztás 1-5 év börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal büntethető az új szabályozás szerint.
Szerzői jogi bevételek adója: Egy kiadó nem vonta le és nem fizette be a szerzői jogdíjak után járó adót a szerzőknek kifizetett összegekből. Ez a cselekedet ugyancsak 1-5 év börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal büntethető.
Környezetvédelmi hozzájárulás: Egy gyártó cég nem vonta le és nem fizette be a környezetvédelmi hozzájárulást, amelyet a törvény előír. Ezért a mulasztásért 1-5 év börtönbüntetés vagy pénzbírság járhat.

c) Elektronikus számlázási rendszer szándékos félrevezetése:

•    Ha egy cégnél szándékosan hamis, fiktív tranzakciókat vezetnek be a román állami elektronikus számlázási (e-Factura) rendszerbe, hogy kevesebb adót kelljen fizetniük.

d) Nem megfelelően csatlakoztatott vagy hamisított pénztárgépek használata:

Bűncselekménynek minősül, ha egy vállalkozás nem megfelelően csatlakoztatott, az adóhatóság felé nem jelentő pénztárgépet használ, illletve ha a pénztárgépet meghamisítják, visszaélésre használják.

2. Szigorúbb büntetések adóelkerülésért:

•    500.000 eurónál nagyobb értékű okozott adókár esetén a kiszabható büntetés maximuma 3 évvel meghosszabbítható.
•    1.000.000 eurónál nagyobb értékű okozott adókár esetén a büntetés maximuma akár 5 évvel is meghosszabbítható.
 

Példa: Ha egy nagykereskedelmi cég 1.200.000 euró értékű adót csalt el, míg korábban maximum 10 év börtönt kaphatott, az új szabályok szerint már akár 15 évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik.

3.    Lehetőség a kárrendezésre és a büntetés elkerülésére/csökkentésére

Bizonyos esetekben (adó vissza nem tartás, adóköteles jövedelem eltitkolása, kettős könyvelés, hamis költségek feltüntetése) az adócsalás büntetése jelentősen csökkethető.
a) 30 napon belüli teljes kármegtérítés + 15% + kamatok = mentesülés.

Példa: Egy boltvezetőként 200.000 euró adókárt okoztál. Ha az adóellenőrzés lezárása után 30 napon belül megfizeted a 200.000 eurót, plusz 15%-os (30.000 euró) pótlékot és a felmerült kamatokat, akkor az adóellenőrök nem kezdeményezhetik az adócsalási büntetőjogi eljárást.

b) Teljes kármegtérítés az első tárgyalási nap előtt =büntetés csökkentése

•    Ha a kár 1.000.000 euró alatt van, a büntetés pénzbírságra változtatható.
•    Ha a kár meghaladja az 1.000.000 eurót, a büntetés felére csökkenthető.
 

Példa: 800.000 eurós adócsalás esetén, ha az első tárgyalás előtt megtéríted a kárt, a bíróság pénzbírságot szabhat ki, illetve az eredetileg kiszabható börtönbüntetést felére csökkentheti.
 

c) Kármegtérítés a tárgyalás során, de az elsőfokú ítélet előtt = a büntetés egyharmadának elengedése.

Példa: 800.000 eurós ügynél, ha a tárgyalás során, de az ítélet előtt megfizeted a kárt, a bíróság a kiszabható büntetést egyharmaddal csökkentheti.

d) Nyomozás soráni kármegtérítés + 25% + kamatok = mentesülés

Példa: 500.000 eurós kárnál, ha a nyomozati szakaszban kifizeted az 500.000 eurót, plusz 25%-os (125.000 euró) pótlékot és a kamatokat, akkor nem büntetnek.

e) Tárgyalás előtti kármegtérítés + 50% + kamatok = mentesülés
f) Fellebbezés során kármegtérítés + 100% + kamatok = mentesülés