2024. január 1-től a román munkajog szerint azok a munkáltatók, akiknek alkalmazottai már több mint 24 hónapja minimálbéren dolgoznak, kötelesek megemelni ezeknek az alkalmazottaknak az alapbérét.

Ez az intézkedés, amit a munkatörvénykönyv 164-es cikkelye ír elő,  arra irányul, hogy elősegítse a hosszú távon alacsony béren dolgozók jövedelmi helyzetének javulását.
 

Adóügyi következmények a béremelés kapcsán

Amikor a bruttó alapbér meghaladja a minimálbért, egyes adókedvezmények elveszhetnek. Romániában 2024-ben a minimálbért kereső alkalmazottak 200 lejes adómentességet élveznek, de ez a kedvezmény megszűnik, ha a bruttó alapbér túllépi a minimálbért. 

Példa: ha valaki 3.300 lejt, azaz a minimálbért keresi, akkor kb. 2.079 lej nettó jövedelmet kap. Ha a bruttó bérét 50 lejjel emelik, a nettó fizetése 2.024 lejre csökken, mivel a minimálbér feletti összegű alapbérek esetén nem érvényes a 200 lejes adómentesség.  

Ezért ahhoz, hogy a nettó bére ne csökkenjen, az alkalmazott bruttó alapbérét legalább 150 lejjel kellene emelni (de nem kötelező, a növelés a bruttó bérre vonatkozik, nem a nettóra).

Mely béreket kell emelni és mikortól?

A béremelés kötelezettsége minden olyan alkalmazottra vonatkozik, aki legalább 24 hónapja minimálbéren dolgozik. A számítás kezdete 2022 januárja.

Példa 1: Ha egy alkalmazott már 2019 márciusa óta a minimálbért keresi, 2024 januárjában kötelezően meg kell emelni a bérét.
Példa 2: Ha egy alkalmazott 2022 márciusa óta keresi a minimálbért, 2024 márciusától kötelezően meg kell emelni a bérét.

Részmunkaidős szerződések esete:

A törvény érvényes a részmunkaidős szerződések esetében is. Ha valaki részmunkaidőben dolgozik, és az óránkénti bérére vetítve 24 hónapja a minimálbéren van, akkor a béremelési kötelezettség őrá is vonatkozik.

 

Ebédjegyet adhatok növelés helyett?

Nem. Az olyan juttatások, mint az étkezési utalványok, vakációs jegyek nem tekinthetők az alapbér részének, így ezek nem helyettesítik az alapbér emelésének kötelezettségét.

Példa: Egy vállalatnál, ha az alkalmazottaknak étkezési utalványokat biztosítanak, ez nem tekinthető alapbér emelésnek. A törvény szerint az alapbért kell emelni, nem pedig külön juttatásokkal pótolni a béremelést.

A munkaszerződés módosítása

A béremelés csak a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezésével hajtható végre. A munkáltató nem módosíthatja egyoldalúan a munkavállaló bérét. A bér növelése nem lehet jelképes (pl. 1 lej vagy 10 lej).

Speciális minimálbérek 

A szabályozás nem vonatkozik azokra a speciális minimálbérekre, amelyek bizonyos szektorokban, mint például az építőipar vagy az élelmiszeripar, érvényesek. Ezek a minimálbérek külön szabályozás alá esnek, és nem tartoznak a fent említett béremelési kötelezettség hatálya alá.