HU
A változás első ránézésre jelentősnek tűnő 9,5%-os növekedést jelent, azonban a tényleges hatás ennél összetettebb.
A minimálbéres munkavállalók különleges helyzete
A minimálbéres munkavállalók jelenleg egyedi helyzetben vannak: a 3.700 lejes bruttó bérükből 300 lej mentesül az adók és járulékok alól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak 3.400 lej után kell megfizetni a közterheket. Ez a kedvezmény kizárólag a minimálbéren foglalkoztatottakra vonatkozik, és jelentősen befolyásolja a kézhez kapott összeget. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint ez a 300 lejes adómentes összeg csak 2024. decenómber 31-ig van érvényben, ezért két lehetséges jövőkép is elképzelhető.
Példa
Anna egy élelmiszerboltban dolgozik minimálbérért. Jelenleg havonta 2.363 lejt visz haza. 2025 januárjától két forgatókönyv lehetséges számára: ha megmarad az adókedvezmény, fizetése 2.574 lejre nő, ami 211 lejes emelkedést jelent. Ha viszont megszűnik a kedvezmény, csak 2.450 lejt kap kézhez, ami mindössze 87 lejes növekedés.
A számok mögötti realitás
A 350 lejes bruttó béremelés tehát kedvezőtlen esetben csupán 87 lejes nettó növekedést eredményez. Ez azt jelenti, hogy míg a munkáltató költsége jelentősen emelkedik, a munkavállaló a bruttó emelés töredékét érzékeli csak a bankszámláján.
A munkáltatói költségek alakulása
Míg egy minimálbéres alkalmazott után jelenleg 3.777 lejt fizet a munkáltató (bruttó bér 3.700 lej+ 77 lej kötelező munkabiztosítás), ez az összeg 2025-től 4.141 lejre emelkedik. Ez 364 lejes növekedést jelent a jelenlegi 3.777 lejes költséghez képest.
Példaként egy öt minimálbéres alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás esetében a havi többletköltség 1.820 lej, ami éves szinten 21.840 lejt jelent.
A minimálbér változása több mint 1,8 millió minimálbéres munkavállalót érint. Az adómentes juttatás jövője egyelőre kérdéses. A jelenlegi szabályozás szerint ez a kedvezmény 2024. december 31-ig érvényes, meghosszabbításáról az új kormánynak kell döntenie. Az adókedvezmény esetleges megszűnése jelentősen csökkenti a béremelés tényleges értékét. Míg a munkáltatói költségek minden esetben emelkednek, a munkavállalók - kedvezőtlen esetben - a bruttó emelés negyedét sem érzékelik a nettó fizetésükben.
Az 52/2011-es törvény lehetővé teszi az alkalmi, nem szakképzettséget igénylő munkák ellátását napszámosok (román terminológia: zilieri) foglalkoztatása révén.
A román parlament 2018. július 17-én fogadta el a gyakornokságról (internship) szóló 176/2018-as törvényt, amely szabályozza a vállalkozások és intézmények által szervezett gyakorlati képzési programokat.
gyakornoki juttatás (indemnizație pentru internship) olyan havi pénzösszeg, amelyet a gyakornok a programban való részvételért kap.
Vállalkozóként vagy munkavállalóként gyakran szembesülsz a kérdéssel: mennyibe kerül valójában egy munkavállaló, és mekkora nettó fizetést kap kézhez?
Októbertől véget ért egy évek óta működő visszaélési lehetőség: a védett munkahelyek többé nem értékesíthetnek olyan termékeket, amelyek gyártásában nem vettek részt fogyatékkal élő munkavállalók, így a cégek sem kaphatnak rájuk adókedvezményt.
Határozott idejű szerződést Romániában kizárólag a Munka Törvénykönyve 83. cikkében felsorolt 8 esetben lehet kötni - minden más indok (mint például "költségcsökkentés" vagy "rugalmasság") automatikusan jogszerűtlen.
