Változások az egyéni vállalkozók esetében:

A) Személyi jövedelemadót érintő változások

•    Az elszámolható költségek közül kivették a szponzorálásra és mecénás költségeket; csak a magánösztöndíjak maradnak elszámolhatóak.
•    Az étkezési utalványok és vakációs jegyek mellett elszámolható lesz az az összeg is, amit az egyéni vállalkozó, mint munkáltató, az alkalmazott számára pénzben fizetne ki. Gyakorlatilag megengedik, hogy ezeket az utalványokat pénzbeli juttatásra cserélje a munkáltató.
•    A veszteségek időrendi sorrendben, azok korától függően, az azt követő öt egymást követő évben vihetők előre (idáig 7 évig lehetett a veszteségeket magunk előtt görgetni).
B) Nyugdíjbiztosításra vonatkozó változás

A változás egy új kategória bevezetésében áll: ha az adóalap meghaladja a 36 minimálbért. Az egyéni vállalkozóknak tehát a tervezet szerint így kell nyugdíjbiztosítást fizetniük:
•    Ha a nettó jövedelem 12 és 24 minimálbér között van, a hozzájárulási alap legalább 12 minimálbér.
•    Ha a nettó jövedelem 24 és 36 minimálbér között van, a hozzájárulási alap legalább 24 minimálbér.
•    Ha a nettó jövedelem legalább 36 minimálbér, a hozzájárulási alap legalább 36 minimálbér.
C) Egészségbiztosítás egyéni vállalkozók esetében
Az egészségbiztosítási járulékot a tervezet szerint már nem értékhatárok alapján, hanem a megvalósított nettó jövedelem alapján kell számolni. A járulék alapja a nettó éves jövedelem vagy egyéb normák szerint meghatározott jövedelem, de legalább az érvényben lévő 12 minimálbér.
Így, ha valakinek az önálló tevékenységből származó éves jövedelme nagyobb, mint 12 minimálbér, az adózandó jövedelmére kell fizetnie az egészségbiztosítási járulékot.
Ha viszont az önálló tevékenységből származó éves jövedelme kisebb, mint az érvényben lévő 12 minimálbér, akkor a különbséget pótolnia kell. Kivételt képeznek azok, akik más jövedelmet is realizáltak (például fizetés), amelynek nagysága legalább az érvényben lévő 12 minimálbér; ebben az esetben nem kell a különbséget pótolni.

Alkalmazottakra vonatkozó előírások: 

•    bevezetik az ebédjegyekre és vakációs utálványokra a 10%-os egészségbiztosítást. Ugyanakkor lehetővé tennék, hogy ezek az utalványok helyett pénzbeli juttatást kapjanak az alkalmazottak, hasonló adózási szabályokkal . 
•    Idén vezették be, hogy bizonyos juttatásokat korlátoztak az alapbér 33%-ig. Ezt viszont még tovább szigorítják.A tervezet szerint ha a dolgozó havi fizetése 10.000 lej vagy kevesebb, akkor az adómentes juttatás továbbra is legfeljebb 33% lehet. Azonban, ha a havi fizetés meghaladja a 10.000 lejt, az adómentes juttatás aránya csökken, és legfeljebb csak a fizetés 20%-a lehet adómentes. 
•     a számítógépes programozással kapcsolatos munkákat végző fizikai személyek jövedelemadózásával kapcsolatosan: azadómentesség csak egyetlen munkáltató esetében lesz alkalmazható, és csak arra a bruttó havi jövedelemre, amely nem haladja meg a 10.000 lejt. Azt, hogy melyik munkahelyén legyen érvényes az adómentesség, az alkalmazott kell írásban, saját felelősségre  kérje az a munkáltatótól. Ha a bruttó havi jövedelem meghaladja a 10.000 lejt, az ezt meghaladó részre nem jár adókedvezmény. 
•    Az építőiparban, élelmiszeripari cégeknél  a személyi jövedelemadó mentesség csak egyetlen munkáltatónál lesz  alkalmazható. Az adómentességet az alkalmazott kell kérje egy , a munkáltatóhoz benyújtott saját felelősségű nyilatkozattal. Ezekben az ágazatokban a társadalombiztosítási adókedvezményeket is megszüntetik.
 

Bérbeadásból származó jövedelemek:

•    Eltörölnék azt a rendelkezést, amely szerint a magánszemélyek, akik öt vagy annál több bérbeadási szerződéssel rendelkeznek az adóév végén, kötelezettek voltak az így szerzett jövedelmet "független tevékenységből származó jövedelemként" kezelni.

•    A bérbeadásokból származó jövedelem meghatározásánál és befizetésénél figyelembe veszik, hogy a bérlő jogi vagy természetes személy.
•    Ha a bérlő jogi személy, akkor minden egyes fizetés alkalmával ki kell számolja a bérlő, hogy mennyi az adó. Ezt úgy teszi, hogy a bruttó jövedelemből levon egy 20%-os kulcs alapján számított költséget, majd a különbözetre alkalmazza a 10%-os adót, amit a bérbeadó helyett bejelent és befizet az állampénztárnak.
•    Ha a bérlő magánszemély, akkor az adót a tulajdonos az egységes adónyilatkozattal számolja ki és fizeti be. Itt is bevezetik azt a szabályt, hogy az adót a bruttó összeg 20%-kal csökkentett értékére kell számolni.

Ingatlanok átruházásából származó jövedelmek (például ingatlan eladása):

Ha az ingatlan (épületek és a hozzájuk tartozó területek, vagy csak területek épületek nélkül) tulajdonjoga legfeljebb 3 évig volt a tulajdonosnál, akkor az átruházás után fizetendő adó mértéke a tervezet szeint 5% lesz(ez jelenleg 3%).
Ha az ingatlan tulajdonjoga több mint 3 éve van a tulajdonosnál, akkor az átruházás után fizetendő adó mértéke 3% (ez jelenleg 1%).

Azonosítatlan forrásból származó jövedelmek:

Újdonság, hogy a romániai adóellenőrző szervek 70%-os adókulccsal sújtják azokat a jövedelmeket, amelyek azonosítatlan forrásból származnak.

A 3,5%-os személyi jövedelemadó felajánlásával kapcsolatos:

Nem lehet élni ezzel a lehetőséggel a sportszerződésből, nyugdíjból, bérbeadásból származó jövedelmekre.

Egészségbiztosítás egyéb jövedelmekre

Azok a magánszemélyek, akik más jövedelemforrásokból is rendelkeznek (pl. bérleti díj, osztalék stb.), csak akkor kell egészségbiztosítási járulékot fizetniük, ha az éves jövedelmük legalább az érvényben lévő 6 minimálbérnek felel meg. Esetükben nem változnak a jelenleg érvényes 6, 12, 24 minimálbérnek megfelelő plafonok.
 Fontos tudni, hogy a tervezetben közölt adóügyi szabályok még nem véglegesek, a jóváhagyási eljárás során változhatnak.