A mikróadó rendszer alapfeltételei – a 100.000 eurós bevételi plafon, a legalább egy alkalmazott, az egycéges szabály (asociați/acționari), az 1%-os adókulcs – nem változnak. A tervezet a meglévő kereteken belül enyhít, nem írja át a rendszert.

A plafonnál ezentúl az árbevétel számít, nem minden bevétel

Eddig a plafont az adóalap alapján vizsgálták, ami szinte mindent tartalmazott. Ezentúl a számviteli árbevétel az kiindulópont – de bizonyos esetekben az eszközértékesítés is beleszámíthat.

A mikróadó rendszerben maradásnak van egy felső határa: a 100.000 eurós plafon. A kérdés az, hogy mit számolunk bele ebbe a plafonba.

Ma az adóalap (baza impozabilă) alapján vizsgálják, ami gyakorlatilag mindent tartalmaz: a szokásos árbevétel mellett az árfolyam-különbözeteket, az eszközeladásokat is. A tervezet ezt egyszerűsíti: a plafonnál ezentúl kizárólag a számviteli árbevétel (cifra de afaceri) számít – vagyis az, amit a cég a szokásos tevékenységéből forgalmaz.

Miért fontos ez? Mert eddig egy régi gép vagy egy irodahelyiség eladása egyetlen tranzakcióval áttolhatta a céget a 100.000 eurós határon – és az egész adóévre társasági adót kellett fizetni. Az új szabály szerint egy ilyen alkalmi értékesítés többé nem borítja fel a plafont.

Mikor számít bele az eszközértékesítés a plafonba?

Alcsoportonként egy tárgyi eszköz és egy telek eladása nem érinti a plafont – de ha többet ad el, az összes eszközbevétel beleszámít.

A kedvezmény nem korlátlan. A tárgyi eszközöket (mijloc fix) alcsoportokba sorolják egy kormányhatározattal jóváhagyott katalógus szerint (subgrupă). Amíg a cég egy adóéven belül minden alcsoportból legfeljebb egy tárgyi eszközt ad el, és legfeljebb egy telket (teren) ruház át, az eszközértékesítés bevétele a plafon szempontjából láthatatlan.

Ha viszont bármelyik alcsoportból egynél több eszközt ad el – például két CNC-gépet, amelyek mindketten a 2.1 alcsoportba tartoznak –, vagy egynél több telket ruház át, a kedvezmény az egész évre megszűnik. Ilyenkor az adóév elejétől kumulált összes eszköz- és telekértékesítési bevétel hozzáadódik az árbevételhez – tehát nemcsak a második eszközé, hanem az elsőé is.

Ha az árbevétel és a hozzáadott összes eszközértékesítés együttesen meghaladja a 100.000 eurót, a cég a túllépés negyedévétől társasági adót fizet.

A plafon és az adóalap: ne keverjük össze

A fenti kedvezmény kizárólag a plafonszámításra vonatkozik. Az adóalap (baza impozabilă) szempontjából az eszközértékesítés bevétele továbbra is beleszámít – vagyis az 1%-os mikróadót minden eszközértékesítés után meg kell fizetni, akkor is, ha a plafonnál nem számított.

Kapcsolt vállalkozások: náluk is az árbevétel számít

A kapcsolt cégek bevételeit is árbevétel alapján kell összesíteni a plafonnál – nem az adóalap alapján, mint eddig.

A 100.000 eurós plafont nem elég önmagában vizsgálni – ha a cégnek kapcsolt vállalkozásai (întreprinderi legate) vannak, azok bevételét is hozzá kell adni. Ez a szabály nem új, de a számítás módja változik.

Eddig a kapcsolt vállalkozások bevételeit is az adóalap-elemek (baza impozabilă) alapján kellett összesíteni – vagyis az a széles kategória számított, ami az árfolyam-különbözeteket és eszközértékesítéseket is tartalmazta. A tervezet ezt is árbevételre (cifra de afaceri) cseréli. A plafonszámítás tehát a kapcsolt vállalkozásoknál is egyszerűsödik: kizárólag a szokásos üzleti forgalmat kell összesíteni.

Ugyanez érvényes az év közbeni plafonellenőrzésre is. Ha a mikrovállalkozás év közben lépi túl a plafont, a saját bevételét az árbevétel alapján vizsgálják, a kapcsolt vállalkozásokét szintén – mindenütt azonos módszertan érvényesül.

Aki kiesett a mikróból, újra visszaléphet

A 2023 óta érvényes visszalépési tilalmat teljesen eltörlik – a feltételek teljesülése esetén bárki újra választhatja a mikróadó rendszert.

A jelenlegi szabály szerint aki 2023. január 1-je után már volt mikróadóalany, az nem léphet vissza a mikróadó rendszerbe. Ez 2023–2025 között rengeteg céget érintett: a plafoncsökkentés (250.000-ről 100.000 euróra), a szigorodó alkalmazotti feltétel és az egycéges korlátozás miatt tömegesen estek ki vállalkozások a mikróadórendszerből.

A tervezet teljesen eltörli ezt a tilalmat. Az új szöveg csak annyit ír elő, hogy a cég a következő adóév elejétől választhatja a mikróadó rendszert, ha minden feltételt teljesít. A kilépés utáni végleges kizárás is megszűnik.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy kft., amelyik 2025-ben kiesett a mikrórendszerből, 2027 elejétől újra választhatja az 1%-os mikróadót – ha 2026. december 31-én az összes feltételt teljesíti: 100.000 eurós plafon, legalább egy alkalmazott, egycéges szabály stb.

Új cégek: 30 helyett 90 nap az első alkalmazottra

Az újonnan alapított cég háromszor annyi időt kap az első alkalmazott felvételére, és ha nem sikerül, a társasági adó csak a lejáratot követő negyedévtől indul.

Ma az újonnan bejegyzett mikrovállalkozásnak 30 napon belül kell legalább egy alkalmazottat felvennie. A tervezet ezt 90 napra emeli. Aki valaha indított céget, tudja: a cégbejegyzés, a bankszámlanyitás és az első ügyfélszerzés simán kitölti az első hónapot.

A tervezet azt is tisztázza, mi történik, ha nem sikerül időben alkalmazottat felvenni. Ha a 90 nap letelt és még mindig nincs alkalmazott, a cég a lejáratot követő negyedévtől fizet társasági adót. Az azt megelőző időszakra még a mikróadó érvényes.

Felmond az egyetlen alkalmazott? Többé nem büntetnek visszamenőleg

Ha nem sikerül pótolni az egyetlen alkalmazottat 30 napon belül, a társasági adó a következő negyedévtől indul – nem visszamenőleg az adott negyedévtől.

A jelenlegi rendszer együtt kezeli az alkalmazotti feltétel és az éves beszámoló (situații financiare anuale) benyújtási határidejének megsértését – mindkét esetben az adott negyedévtől jár társasági adó. Az egyetlen alkalmazottra ugyan 30 napos türelmi idő jár, de ha ez eredménytelen, a kilépés visszamenőleg érvényesül.

A tervezet szétválasztja a két helyzetet. Az éves beszámoló késedelmes benyújtása továbbra is azonnal, az adott negyedévtől von maga után társasági adót. Az alkalmazotti feltétel megsértése viszont kedvezőbb elbánást kap: a társasági adóra váltás a munkaviszony megszűnését követő negyedévtől indul – nem visszamenőleg.

Az egyetlen alkalmazottra vonatkozó 30 napos pótlási határidő nem változik. Ha ezen belül határozatlan idejű vagy legalább 12 hónapos határozott idejű szerződéssel vesz fel új alkalmazottat a cég, semmi nem történik. Ha nem, a társasági adó a következő negyedévtől indul.

Betegszabadság: évi 30 napig nem veszélyezteti a mikrós státuszt

Az alkalmazott évi összesített 30 napig lehet betegszabadságon anélkül, hogy a cég elveszítené a mikrós státuszát – és ez többször is előfordulhat az évben.

A munkaviszony felfüggesztésénél (suspendare) ma az alkalmazotti feltétel csak akkor teljesül, ha a felfüggesztés 30 napnál rövidebb és az adóévben először fordul elő. A szabály nem tesz különbséget ok szerint: egyformán vonatkozik szülési szabadságra, fizetés nélküli szabadságra és betegszabadságra.

A tervezet külön kivételt vezet be a betegszabadságra (concediu pentru incapacitate temporară de muncă). Az alkalmazotti feltétel teljesül, amíg az adóéven belül a betegszabadság összesített időtartama nem haladja meg a 30 napot. Az általános felfüggesztési szabálytól eltérően itt nincs „első előfordulás" feltétel – az alkalmazott többször is lehet betegszabadságon, ha az éves össz nem lépi túl a 30 napot.

Ha az éves összesített betegszabadság túllépi a 30 napot, a kilépési mechanizmus indul – a következő negyedévtől társasági adót fizet a cég. Egy alkalmazott tehát januárban 15 napot, majd szeptemberben 10 napot is lehet betegszabadságon (összesen 25 nap – a küszöb alatt). Ha viszont a szeptemberi betegszabadság 20 nap (összesen 35 nap), a küszöböt már túllépte.

Az adóbonusz után nem kell többé adót fizetni

Az adóhivatal által jóváírt bonusz kikerül az adóalapból – a cég nem fizet többé mikróadót a saját visszakapott adója után.

Ma az adóhivatal (organ fiscal) által jóváírt mikróadó-bonusz bevételként megjelenik a könyvelésben, és arra is 1% mikróadó jár. Eddig ez abszurd helyzetet teremtett, hiszen a cég a saját korábbi adójából kapott vissza, mégis adót kellett utána fizetnie. A tervezet kizárja az adóalapból ezt a bonuszbevételt, így az teljes értékben érvényesül – nem kell utána újra adót fizetni.

Mikortól érvényesek a változások?

A legtöbb változás visszamenőleg, a 2026-os adóév elejétől alkalmazandó .

Az átmeneti rendelkezésekre külön oda kell figyelni, mert a változások nagy részét visszamenőleg alkalmazzák a 2026-os adóévre.

Az év közbeni plafonátlépés és a plafonellenőrzés új szabálya a 2026. I. negyedévtől alkalmazandó. Az eszközértékesítések kedvezményes kezelése tehát a 2026-os év elejétől érvényes.

Az elemzés a törvénytervezet indokolásán (Expunere de motive) és a jogszabály tervezetén alapul. A végleges szöveg a parlamenti elfogadásig változhat.