A jövedelmadót fizető mikrovállalkozásoknak pár napjuk maradt arra, hogy eldöntsék, kedvezményes adózási kategóriájukban maradhatnak-e a kapcsolt vállalkozások miatt, vagy át kell térniük a profitadó szerinti adózásra.

Egy mikrovállalkozás akkor jogosult a kedvező adózási feltételekre, ha éves bevétele nem lépi túl az 500.000 eurót. Azonban a bevételek kiszámításakor nem csupán a mikrocég közvetlen bevételeit kell figyelembe venni, hanem a vele kapcsolt vállalkozások bevételeit is.
 

A 31/2024-es sürgősségi kormányrendelet alapján a következő négy esetet kell megvizsgálnunk:

1.    eset: Ha egy mikrocég egy másik cégben  közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-ban részesedik a másik cégben, vagy a szavazati jogok tekintetében több mint 25%-os befolyással rendelkezik, vagy az irányításban, például az igazgatótanács többségének kijelölésében döntő befolyással bír.
 

Mi a közvetlen és közvetett tulajdonlás?
Közvetlen tulajdonlás esetén a vizsgált vállalkozás nevében vannak nyilvántartva a részvények vagy tulajdoni hányadok.
 

Példa:Kis Kft. közvetlenül 30%-os részesedéssel bír a Nagy Kft.-ben, így ezek a cégek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek.

Közvetett tulajdonlás akkor van, amikor egy vállalkozás nem közvetlenül, hanem egy másik cégen keresztül rendelkezik befolyással egy harmadik cég felett.

Példa: Tegyük fel, hogy a Kis  Kft-nek. 50%-os részesedése van a Egyik kft-ben , amely viszont 60%-os tulajdonrésszel bír az Másik kft-ben. Ebben az esetben a Kis kft közvetett módon (50% * 60% = 30%) rendelkezik tulajdonrésszel a Másik Kft-ben. Így a Kis kft az Egyik Kft-ben közvetlen, a Másik kft-ben közvetett tulajdonos,  így a három cég kapcsolt vállalkozásnak minősül.

2.    eset :amikor egy másik cég rendelkezik a fenti befolyásokkal a mikrocégen belül..
Ez az eset hasonló az a) pontban leírtakhoz, azzal a különbséggel, hogy itt azokat a cégeket kell figyelembe venni, amelyek a mikrócégben tulajdonosok
 

3.    eset amikor egy természetes vagy jogi személy több mint 25% tulajdonrésszel rendelkezik két különböző román jogi személyben, vagy kijelölési/visszahívási jogosultsággal bír azok igazgatóságának, vezetőségének többségére.
 

Példa: tegyük fel, hogy Kovács Kft és Nagy kft két különálló vállalat, amelyekben egy természetes személy, Horváth János, több mint 25% részesedéssel bír. Ebben az esetben a két cég kapcsolt vállalkozás, bevételeiket össze kell adni az 500 ezer eurós bevételhatár számításához.

4.    eset. Családi és egyéni vállalkozások esete:
 

Ha a mikrocég tulajdonosai (akik legalább 25% részesedéssel rendelkeznek)egyéni vagy családi vállalkozók is, azoknak a bevételeit is hozzá kell adni a mikrocég bevételeihez.

Példa: Példa Kft. egy kisvállalkozás, 440 ezer euró bevétellel. Kovács Béla a Példa Kft.-ben 30% tulajdonrésszel rendelkezik. Egyéni vállalkozóként is aktív, éves szinten 50,000 euró bevétellel.
Szabó József a Példa Kft-ben 26% tulajdonrésszel rendelkezik.Családi vállalkozáson keresztül is tevékenykedik, éves szinten 30,000 euró.
Mivel Kovács Béla és Szabó József részesedése egyaránt meghaladja a 25%-ot, és mindketten egyéni/családi vállalkozók is, ezért a "Példa Kft."-t és az egyéni/családi vállalkozásokat összekapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni.Kovács Béla és Szabó József egyéni és családi vállalkozásainak bevételeit hozzá kell adni a "Példa Kft." bevételeihez.
Az összesített bevétel alapján kell megállapítani, hogy a "Példa Kft." megfelel-e a mikrovállalkozási státusz feltételeinek.

 

Mikortól érvényesek a szabályok?

Legelőször 2023 december 31-es adatok alapján kell megvizsgálni a feltételeket. Amennyiben a kapcsolt vállalkozással együtt a mikrocég meghaladja az 500 ezer eurós forgalmat, akkor 2024. január 1-től profitadó fizetővé válik.

Ha a vállalkozás 2023. december 31-ig nem haladta meg az 500 ezer eurós bevételi határt, de 2024-ben igen, akkor attól a negyedévtől, amikor átlépi ezt a határt, köteles lesz profitadót fizetni.

Jelentési kötelezettségek.

A cégek április 15-ig kell nyilatkozzanak arról, hogy év elejétől kezdődően profitadó fizetővé válnak-e.