1.Az adókiigazító(románul ajustor) fogalma.

A lényege egy képlet, amely megadja, hogy mennyi a minimális profitadó, amit be kell fizetnünk.

Több eset is lehetséges:

1.1.A cég adóilag nyereséges, azért profitadót kell fizessen:

Ebben az esetben ki kell számolni, hogy a fizetendő profitadó kevesebb-e mint az adókiigazító értéke. Amennyiben kevesebb, az adót legalább a kiigazító szintjén kell kiszámolni.

A kiigazító képlete a következő: AFIP = 16% * [(3% * (VT – Vs) + Sch]

• AFIP = az adókiigazító értéke.
• VT = az adóév/módosított adóév kezdetétől kumulatívan megállapított teljes jövedelem
• Vs = az összes bevételből levonandó jövedelem, például a nem adózandó jövedelmek, a folyamatban levő szolgáltatások, beruházások, termelés értéke
• Sch= csoporton belüli tanácsadásból, menedzsmentből, jogdíjakból  származó kiadások összege.

A képlet a legtöbb esetben tehát azt méri, hogy a befizetendő profitadónk kevesebb-e mint a forgalmunk 3% -százalékára számolt profitadó.

Példa: Egy cég a fiskális év során 10 millió lej bevételt ért el,  a kiszámított profitadója pedig ebből 100 ezer lej. Amennyiben nincs nem adózandó jövedelme, folyamatban levő szolgáltatása és nincs csoporton belüli menedzsment, jogdíj kifizetése, akkor a kiigazító értéke: AFIP = 16% * [(3% * (10 millió - 0) + 0] = 16% * 300 ezer = 48 ezer lej.

Ebben az esetben, mivel a kiszámított profitadója több, mint a kiigazító értéke, 100 ezer lejt kell fizessen az állampénztárba.

1.2.A cég nyereséges, de a korábbi évek adóveszteségei miatt nem kellene profitadót fizessen

Ebben az esetben is a fenti képlet szerinti kiigazító szintjén kell az adót meghatározni.

1.3.A cég veszteséges

Ebben az esetben azt kell megvizsgálni, hogy volt-e a cégnek a cégcsoporton belüli, tanácsadásból, menedzsmentből, vagy jogdíjakból származó kiadása. Amennyiben nem volt, akkor a kiigazító mértéke nulla, tehát nem kell adót fizetni. Ha viszont volt, a kiigazító értéke ezen költségek 16%-a.

2. Szponzorizálásra vonatkozó szabály

A szponzorizálás elszámolható költséggé válik, viszont nem vonható le a befizetendő adóból

3.A bizonytalan kintlevőségekre képezett céltartalék

Ennek elszámolhatósági szintje a jelenlegi 50%-ról 30%-ra csökken.

4.Székhellyel kapcsolatos költségek, amennyiben a székhely lakóépületben, vagy tömbházban van

• irodához kapcsolódó üzemeltetési, karbantartási és javítási költségek értékének 50%-a számolható el adóilag
• az iroda amortizációja ugyancsak 50%-ban számolható el

5. Nem kizárólag cégügyben használt cégautó költségek

A jelenlegi 50% helyett csak 25%-ban számolhatók el.

Fontos tudni, hogy a tervezetben közölt adóügyi szabályok még nem véglegesek, a jóváhagyási eljárás során változhatnak.