Fontosabb előírásai:

Pontosítás a nemzetközi áruszállítással kapcsolatban

Az új eljárás egyértelműen meghatározza, hogy az e-Transport rendszerben csak akkor kell jelentést tenni, ha teljesülnek a súlyra és értékre vonatkozó feltételek, függetlenül attól, hogy belföldi kockázatos áruszállításról vagy nemzetközi kockázatos és nem kockázatos áruszállításról van-e szó.
Konkrétan azokról a járművekről van szó, amelyek:

-    műszakilag megengedett legnagyobb tömege legalább 2,5 tonna, és
-    legalább 500 kg össztömegű vagy 10 000 lejnél nagyobb összértékű áruval vannak megrakodva, és
-    ez az áru legalább egy olyan árutételhez tartozik, amely a szállítás tárgyát képezi.

Példa: ha Kovács úr 3,5 tonnás teherautójával 800 kg árut szállít Bécsbből Temesvárra, azt jelentenie kell az e-Transport rendszerben, mert teljesül mindhárom feltétel (a jármű >2,5t, az áru >500kg és egy tételben van).
Viszont ha Kovács úr ugyanezzel a teherautóval 5 db lapátot szállít egyenként 50 kg súllyal és 500 lej értékben (összesen 250 kg és 2500 lej), akkor nem kell jelentenie, mert bár a jármű >2,5t, de sem a tömeg (250kg < 500kg), sem az érték (2500 lej < 10000 lej) nem éri el az alsó határt.

2. A szállítmányok nyomon követése
 

1.    A fuvarozó feladatai

Ha a jármű rendelkezik automatikus helymeghatározó eszközzel, akkor a szállítmányozónak gondoskodnia kell arról, hogy ez az eszköz az egész út során folyamatosan működjön és küldje az adatokat az ANAF szerverei felé. Indulás előtt az eszközön aktiválni kell az aktuális szállítás UIT kódját, a szállítás végén pedig ki kell venni a kódot az eszközből.

Ha a járműben nincs beépített helymeghatározó eszköz, akkor a szállítmányozónak fel kell szerelnie a járművet egy, az ANAf űltal jóváhagyott nyomkövető készülékkel vagy egy okostelefonnal, amelyen fut az ingyenes nyomkövető alkalmazás. Ezeket a készülékeket/alkalmazásokat a szállítmányozó biztosítja a sofőröknek.
A szállítmányozónak mindig át kell adnia a sofőrnek az adott fuvarhoz tartozó UIT kódot valamilyen könnyen értelmezhető formában (pl. kinyomtatva vagy SMS-ben elküldve).

2.    A sofőr feladatai

Ha a sofőr okostelefont vagy más külső nyomkövető eszközt használ, akkor indulás előtt el kell indítania az alkalmazást és be kell ütnie az aktuális UIT kódot. Az alkalmazást/eszközt csak a lerakodás után vagy az ország elhagyása után kapcsolhatja ki.
A sofőrnek az ellenőrző hatóságok kérésére be kell mutatnia a fuvarokmányokat és az UIT kódot (elektronikusan vagy kinyomtatva).

3.    Nyomon követés 
A RO e-Transport rendszer automatikusan nyomon követi a szállítmányokat a beküldött helyadatok alapján és összeveti azokat a bejelentett útvonallal. Ha eltérést vagy szabálytalanságot észlel (pl. jelentős kitérőt, megállást, a kód kiütését szállítás közben), akkor riasztja az illetékes hatóságokat, akik közúti ellenőrzést rendelhetnek el.

3. Autóról történő értékesítés:

Az autóról történő értékesítés azt jelenti, hogy az értékesítő egy járművel (általában kisteherautóval) viszi magával az árukészletet, és a vevők felkeresése során értékesíti azt. Ilyenkor induláskor még nem ismert, hogy kinek fogja eladni az árut.
Ebben az esetben az értékesítő járművét egy "mozgó raktárnak" tekintik. Induláskor a teljes árukészlet szerepel a rendszerben. Amikor egy tételt eladnak, akkor ezt számlán rögzítik A nap végén az eladott áruk összesítésével megkapják a maradék készletet, amit vissza kell vinni a telephelyre.
Az e-Transport rendszerben a következőket kell megadni:
•    "Művelet típusa" mezőben: "TTN-Belföldi szállítás"
•    "Művelet célja" mezőben: "Raktárak közötti átmozgatás"
•    "Útvonal végső pontja" mezőben: a tervezett útvonal legkésőbbi címét
•    "Egyéb információk" mezőben: megjegyzést kell tenni, hogy az árut autóból értékesítésre szánják
 

Példa: Kovács úr cége élelmiszereket értékesít mozgóboltos rendszerben. A kisteherautóba bepakolják a napi árukészletet és kiírják a rendszerben a tervezett útvonal legtávolabbi pontját (pl. Csíkszereda, Főtér 1.), majd az "Egyéb infó" rovatba beírják: "Mozgó értékesítésre". Így kapnak egy UIT kódot a napi árukészletre.
 

4. Részlegesen átvett, vagy át nem vett áruk esete

Ha a RO e-Transport rendszerben bejelentett árut a címzett nem veszi át vagy csak részben veszi át az UIT kód kiadásakor, akkor a következők szerint kell eljárni:
-    Az át nem vett árut vissza kell vinni a feladás helyére vagy a feladó legközelebbi raktárába az eredeti UIT kód alapján.
-    rögzíteni kell a rendszerben, hogy a szállítás részben vagy egészben  meghiúsult. Ehhez a "Szállítás visszaigazolása" menüben ki kell választani a "Részben visszaigazolva" vagy "Elutasítva" opciót, és a megjegyzés rovatba beírni a visszahozott mennyiséget.

Példa: Kovács úr 10 tonna árut küldött Bukarestbe, de a vevő csak 8 tonnát vett át. A maradék 2 tonnát visszahozzák a a Kovács úr raktárába az eredeti UIT kóddal. Az e-Transport rendszerben a szállítást "Részben visszaigazolva" státuszra állítják, és beírják, hogy 2 tonna visszajött.

Ha egy már korábban átvett árut küldenek vissza, az egy új küldeménynek számít, amire a visszaküldő félnek új UIT kódot kell kérnie.
Nemzetközi szállítás esetén, ha a romániai eladótól korábban átvett árut küldenek vissza, az új küldeménynek számít, és az eladónak  új UIT kódot kell kérnie.

Példa: Kovács úr múlt héten leszállított 100 TV készüléket Németországba. Most a vevő garanciális hiba miatt 10 készüléket visszaküld. Kovács úrnak új UIT kódot kell kérnie erre a 10 készülékre, amikor megkapja őket a németországi vevőtől, és bevinni a rendszerbe visszáruként.
 

5. A be nem jelentett termékek lefoglalása

1.    Ha az ellenőrzéskor bemutatják az áruk számláját vagy szállítólevelét, akkor a lefoglalandó érték megegyezik a be nem jelentett, de a dokumentumokban szereplő áruk értékével.

Példa: Kovács úr kamionja 10 tonna árut szállít, de ebből csak 8 tonnát jelentett be az e-Transport rendszerben. Ellenőrzéskor felmutatja a szállítólevelet, amin mind a 10 tonna szerepel. Így a be nem jelentett 2 tonna értékét fogják lefoglalni.

2.    Ha nincs számla vagy szállítólevél, akkor a lefoglalandó érték az utolsó hasonló tranzakció egységára alapján lesz megállapítva.

Példa: Kovács úr sofőrje 5 tonna adóilag kockázatos árut szállít, amit nem jelentett be. Ellenőrzéskor nem tud számlát felmutatni. Kovács úr legutóbbi értékesítése 10 lej/kg  áron történt. Így 50 000 lejben fogják megállapítani a lefoglat értéket.

3.    Ha nincs számla/szállítólevél és hasonló tranzakció sem, akkor az előző héten az e-Transport rendszerben bejelentett hasonló (azonos áruosztályba tartozó) termékek medián egységára alapján számolnak. Ha az előző héten nem volt ilyen, akkor addig mennek vissza hetente, amíg nem találnak referencia árat.

Példa: Kovács úr 1000 darab terméket szállít bejelentés nélkül. Nincs számla és az elmúlt hónapban nem is vásárolt vagy adott el ilyen terméket . Az e-Transport rendszer adatai szerint a múlt héten 4 cég jelentett be ilyen szállítmányt 180, 200, 210 és 230 lej/darab árakon. A medián ár 205 lej/darab. Így 205 000 lej értékű árut fognak lefoglalni (1000 darab x 205 lej/darab).

4.    Ha a fenti módszerekkel nem lehet referencia árat megállapítani, akkor a vámhatóság adatbázisából veszik az előző heti medián egységárat hasonló termékekre, szükség esetén heti bontásban visszamenőleg keresve, amíg nem találnak.
5.    Ha van számla/szállítólevél, de abból nyilvánvaló alulértékelés állapítható meg (50%-nál nagyobb eltérés a 3. vagy 4. módszer szerinti medián árhoz képest), akkor a referencia árat veszik figyelembe.
 

Példa: Kovács úr benyújt egy szállítólevelet 10 tonna termékről 15 000 lej összértékben (1500 lej/tonna). Az e-Transport rendszerben a hasonló termékszállítmányokat a múlt héten 3800 lej/tonna medián áron jelentették be. Mivel az eltérés nagyobb mint 50%, ezért 38 000 lejre fogják az áru értékét becsülni.

A fenti módszereket a megadott sorrendben (1-4.) kell alkalmazni a lefoglalandó érték meghatározására.