Mikrocégek jövedelmi adója:

1. Egy cégtulajdonosnak egyetlen olyan cége lehet, amely mikrojövedelmi adót fizet

Jelenlegi szabályozás: egy személy vagy vállalat legfeljebb három román jogi személyben lehet több mint 25%-os részesedése, amelyek mikrovállalkozásokként adóznak. 

Tervezett módosítás: egy tulajdonos csak egyetlen olyan cégben rendelkezhet 25%-os részesedéssel, amely mikrojövedelmi adófizető.

2. Csak olyan cég lehet mikrojövedelmi adófizető, amely határidőben letette az éves mérlegét.

Ez egy új követelmény. A jogszabály előterjesztése szerint jelenleg 280.000 cégnek nincs az éves mérlege letéve.

Átmeneti intézkedésként 2024. március 31-ig biztosítanak határidőt azoknak a cégeknek, amelyek pótolni kívánják ezt az elmaradásukat és továbbra is mikrocégként kívánnak adózni.

Ugyanakkor, amennyiben a vállalkozás elmulasztja időben benyújtani az előző év pénzügyi beszámolóit, profitadóssá válik attól a negyedévtől, amikor ezt a kötelezettségét teljesítenie kellett volna

3. Az 500 ezer eurós plafon számítása

Jelenlegi szabályozás: csak az illető cég bevételeit számítják ki. Egy cég akkor minősül mikrojövedelemadó fizetőnek, ha a bevétele egy adott évben nem haladja meg az 500 ezer eurót. Ebben a számításban csak az adott cég bevételeit veszik figyelembe.

Tervezett változás: a  bevételi limit megállapításánál nem csak a cég saját bevételeit kell figyelembe venni, hanem a céghez kapcsolt vállalkozások bevételeit is. Ez azt jelenti, hogy ha a cég tulajdonosa más vállalkozásokat is birtokol, ezeknek a vállalkozásoknak a bevételei is beleszámítanak az 500 ezer eurós plafonba.

Mik a kapcsolt vállalkozások?

Ezt a 346/2004-es törvény szabályozza.

Cég-cég közötti viszony: Kapcsolt vállalkozásnak azok a vállalkozások minősülnek, amelyek csoportot alkotnak azáltal,hogy az egyik vállalkozás szavazati jogai felett a másik vállalkozás közvetlenül vagy közvetve ellenőrzést gyakorol, vagy képes arra, hogy meghatározó befolyása legyen a vállalkozásra.

Két vagy több vállalkozás kapcsolódik egymáshoz, ha az alábbi kapcsolatok bármelyike fennáll:

• az egyik vállalkozás a tulajdonosok vagy a tagok szavazati jogainak többségével rendelkezik egy másikban (tehát 50% fölötti részesedéssel rendelkezik);
• az egyik vállalkozásnak jogában áll, hogy a másiknak az igazgatási, irányító vagy felügyelő testületében a többséget kinevezze vagy visszahívja;
• a vállalkozások közötti szerződés, vagy az egyik vállalkozás alapító okirata vagy társasági szerződése az egyiküket felhatalmazza arra, hogy meghatározó befolyást gyakoroljon a másik felett;
• az egyik vállalkozás – megállapodás alapján – kizárólagos ellenőrzést gyakorolhat a tulajdonosok vagy a tagok szavazati jogainak többsége felett a másikban.

A kapcsolt vállalkozás tipikus példája a 100%-ban tulajdonolt leányvállalat.

Magánszemély-cég közötti viszony: Azok a vállalkozások, amelyek egy magánszemély vagy (közösen fellépő) magánszemélyek egy csoportja révén a fenti jellegű kapcsolatban állnak, ugyancsak kapcsolt vállalkozásnak tekintendők, amennyiben tevékenységüket ugyanazon vagy szomszédos piacokon folytatják.: A szomszédos piacok vagy szoros kapcsolatban álló közeli piacok olyan piacok, amelyeken a termékek vagy szolgáltatások egymást kiegészítik, vagy olyan termékskálába tartoznak, amelyet általában ugyanaz a vevőkör, ugyanarra a végső felhasználási célra vásárol rendszeresen. Ha az egyik vállalkozás elõállítja a terméket, a másik pedig ezt értékesíti, akkor a két vállalkozás szomszédos piacon folytatja tevékenységét.

Gyakorlati példa: Tegyük fel, hogy van egy élelmiszerüzletünk, amelynek éves bevétele 400.000 euró. Ez önmagában nem haladja meg az 500.000 eurós limitet, így a jelenlegi szabályozás alapján mikrovállalkozásnak minősülne. Azonban, ha a javasolt változás érvénybe lép, akkor meg kell vizsgálnunk, hogy van-e egy másik cégünk,  és ha igen, akkor annak a bevételeit is hozzá kell adni a sajátjához. Ha például van egy másik élelmiszer üzletünk, amelynek éves bevétele 200.000 euró, akkor a két vállalkozás együttes bevétele 600.000 euró, amely meghaladja az 500.000 eurós limitet, így nem lehet a cégünk mikrojövedelmi adófizető..

4. Biztosítási közvetítőkre vonatkozó új szabály

Azok a cégek, amelyek biztosítási vagy felülbiztosítási közvetítéssel foglalkoznak, és amelyeket a törvény másodlagos közvetítőként definiál, mikrocégként működhetnek.
Ehhez azonban szükséges, hogy a biztosítási vagy felülbiztosítási tevékenységből származó bevételeik az összbevételük maximum 15%-át tegyék ki.

5. Vendéglátóipart érintő változás

Jelenlegi szabályozás: a Horeca szektorban dolgozó vállalkozások (pl. szállodák, éttermek, bárok) mikrojövedelmi adót fizethetnek még akkor is , ha az ebből származó jövedelmük meghaladja az 500 ezer eurót.

Tervezett változás: Ezt a szabályt hatályon kívül helyezik,tehát erre a szektorra is ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a többi, más szektorban dolgozó cégekre.

Áfa

Vegyes használatú ingatlanok áfája

a egy cég lakóingatlanokat vásárol, bérel vagy lízingel, amelyek lakóövezetben vagy lakóépületekben találhatók, és ezeket az ingatlanokat nem kizárólagosan üzleti célokra használja, akkor az ingatlanokhoz kapcsolódó áfát csak 50%-ban vonhatja le. Ez azt jelenti, hogy ha az ingatlanokat részben üzleti, részben magáncélra használják, az áfa levonható része csökken.

Példa: Tegyük fel, hogy egy vállalkozás bérel egy lakást egy lakóépületben, amit részben irodaként, részben pedig lakóhelyként használ. Ebben az esetben a bérleti díjra és a kapcsolódó költségekre (pl. közüzemi számlák) vonatkozó áfát csak 50%-ban vonhatja le az  adóbevallásában, mivel az ingatlan nem kizárólag gazdasági tevékenység céljából van használva. Ha azonban az ingatlant teljes mértékben vállalati tevékenységre használnák, akkor ez a korlátozás nem lenne alkalmazható, és a teljes áfát levonhatnák.

 Fontos tudni, hogy a tervezetben közölt adóügyi szabályok még nem véglegesek, a jóváhagyási eljárás során változhatnak.