Tegnap jelent meg a 360/2023-as nyugdíjtörvény, aminek egy része 2024. január elsejétől, más része 2024. szeptembertől lép hatályba. A jogszabály jövőtől négy nyugdíj kategóriát ismer, ezekről lesz itt szó.

Ebben a bejegyzésben az öregségi, a korkedvezményes, rokkantsági és árvasági nyugdíjról fogunk beszélni.

1. Öregségi  nyugdíj

Kik igényelhetik?

Ahhoz, hogy valaki öregségi nyugdíjban részesüljön, két feltételt kell teljesítsen:

1. el kell érje a nyugdíjkorhatárt
2. egy bizonyos szolgálati idővel kell rendelkezzen

Erről a két feltételről lennebb beszélünk részletesebben.

A nyugdíjba vonuláshoz szükséges feltételekkel rendelkező személyek dönthetnek úgy, hogy vagy nyugdíjba mennek, vagy tovább dolgoznak. Ha a további munkavégzést választják 70 éves korukig dolgozhatnak, de évente szükség van a munkáltatójuk beleegyezésére.

A nyugdíj korhatár

Az új jogszabály  a férfiak és a nők számára egyaránt 65 évben állapítja meg a nyugdíjkorhatárt. 

Jelenleg is a férfiak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba, azonban a nők esetében ez a változás fokozatosan, 2035-ig valósul meg (jelenleg ez 63 év). Erről itt találhatók részletek.

Milyen esetekben csökkenhet a nyugdíjkorhatár?

A rendes nyugdíjkorhatár bizonyos esetekben csökken:

a) Nők esetében

A nők a saját vagy örökbe fogadott gyerekek nevelése esetén előbb mehetnek nyugdíjba. A nyugdíjba vonulás ideje a gyerekek számától függően csökken:

• Egy gyermek esetén 6 hónappal.
• Két gyermeknél 1 évvel.
• Három gyermeknél 1 év 6 hónappal.
• Négy gyermeknél 2 évvel.
• Öt gyermeknél 2 év 6 hónappal.
• Hat gyermeknél 3 évvel.
• hét vagy több gyermeknél 3 év 6 hónappal.

Ez a szabály azokra a nőkre is vonatkozik, akik:

•  a teljes szolgálati időt ledolgozták
•  a saját gyereküket legalább 16 évig, az örökbe vett gyereket pedig legalább 13 évig nevelték

b) Különleges munkakörülmények esetén (conditii deosebite de munca)

Ezek a helyzetek olyan munkahelyeken fordulnak elő, ahol a dolgozók folyamatosan különböző szakmai veszélyeknek vannak kitéve a normál munkaidő során. Ezek a kockázatok hosszú távon szakmai betegségekhez és veszélyes munkavégzési szokásokhoz vezethetnek. Ilyen kockázatos területek lehetnek például az egészségügy egyes részei, mint a patológiai anatómia vagy a boncmesteri tevékenység, valamint a polgári légi közlekedés bizonyos szerepei.

Esetükben a nyugdíjkorhatárt a különleges körülmények között  eltöltött munkaidő függvényében csökkentik (pl. 3 év esetén 1 év, 21 év és több esetén 7 év csökkenés).

 

c) Speciális munkakörülmények esetén (conditii speciale de munca):

Ebben az esetben is ugyanúgy, mint a különleges munkakörülményeknél, folyamatosan fennáll a veszély, hogy a dolgozók különböző szakmai kockázatoknak és egyedi munkakörülményeknek vannak kitéve. Azonban itt a különbség az, hogy ezek a körülmények a normál munkaidőnek legalább felében jelen vannak és hosszú távon súlyosabb következményekkel járhatnak, mint a különleges munkakörülményeknél. Ilyen helyzetekben dolgoznak például a bányászok, különösen azok, akik a munkaidejük jelentős részét föld alatt töltik, a sugárzásnak kitett területeken dolgozók, a fegyvergyártásban dolgozók, a széntüzelésű erőművekben és szénbányákban dolgozók, és más hasonló területeken dolgozók. Esetükben a nyugdíjkorhatárt a speciális körülmények között eltöltött munkaidő függvényében csökkentik (pl. 3 év esetén 1 év és 6 hónap, 20 év és több esetén 10 év csökkenés).

d) Politikai üldözöttek esetében

A politikai okok miatt üldözött személyek minden olyan év után, amit börtönben, külföldi száműzetésben vagy hadifogságban töltöttek, fél évvel korábban mehetnek nyugdíjba.

e) Fogyatékkal élők esetén

A fogyatékkal élők nyugdíjkorhatára is csökken,a csökkentés mértéke a fogyatékosság súlyosságától függ:

• Súlyos fogyatékosság (handicap grav) esetén: 15 évvel csökken a nyugdíjkorhatár, ha a személy legalább egyharmadát teljesítette a szükséges nyugdíjjárulási időnek.
• Fokozott fogyatékosság (handicap accentuat) esetén: 10 évvel csökken, ha a teljes nyugdíjjárulási idő kétharmadát teljesítette.
• Középsúlyos fogyatékosság (handicap mediu) esetén: szintén 10 évvel csökken, de csak akkor, ha a teljes nyugdíjjárulási időt teljesítette.

 

2. A szolgálati idő.

Ahhoz, hogy valaki öregségi nyugdíjban részesüljön, nem csak egy bizonyos életkorral kell rendelkezzen, hanem bizonyos szolgálati idővel is. A szolgálati idő az az idő, ami alatt egy személy nyugdíjbiztosítási járulékot fizetett. A nyugdíjbiztosítási járulékot az Adótörvény határozza meg. Jelenleg a nyugdíjbiztosítás mértéke 25% a normál munkakörülmények esetén,  a különleges munkakörülmények (conditii deosebite de munca) és speciális munkakörülmények esetén a munkáltató további összegeket kell befizetni.

A minimális szolgálati idő 15 év, a rendes szolgálati idő pedig 35 év (ezt a nők esetében fokozatosan, 2030-ig érik el). 

Azoknál, akik különleges vagy speciális munkakörülmények között dolgoznak, ezekre az időszakokra extra szolgálati időt vesznek figyelembe.

Azok számára, akik nem rendelkeznek elegendő szolgálati idővel, lehetőség van szolgálati idő vásárlására is. Ezt csak olyan időszakokra lehet megtenni, amikor az illető személy nem volt biztosított.Legtöbb 6 évet lehet megvásárolni.

2. A korkedvezményes nyugdíj

Kik igényelhetik?

Azok a személyek, akik ledolgozták a teljes szolgálati időt (ez általában 35 év, de vannak kivételek is) korkedvezményes nyugdíjra jogosultak. A korkedvezményes nyugdíjat a nyugdíjkorhatár előtt legtöbb 5 évvel lehet igényelni.  A normál nyugdíjkorhatár betöltésekor a korkedvezményes nyugdíj automatikusan átvált normál nyugdíjra.

Mennyi lesz a nyugdíj?

A korai nyugdíj összegét úgy számolják ki, hogy csökkentik a normál nyugdíj összegét. A csökkenés mértéke attól függ, hogy mennyivel hosszabb ideig dolgozott valaki a kötelező szolgálati időnél többet, és hogy hány hónappal előbb szeretne nyugdíjba menni a rendes nyugdíjkorhatárhoz képest.

A csökkenést így határozzák meg:

• Ha valaki legfeljebb egy évvel nagyobb a szolgálati ideje, akkor a nyugdíját minden hónapra 0,40%-kal csökkentik.
• Ha 1-2 évvel tovább szolgált, akkor minden hónapra 0,35%-kal csökken a nyugdíj.
• 2-3 év további szolgálati idő esetén minden hónapra 0,30%-os csökkenés van
• 3-4 évvel további szolgálati idő esetén minden hónapra 0,25%-kal esik a nyugdíj
• 4-5 év további szolgálati idő esetén pedig minden hónapra 0,20%-kal kevesebb lesz a nyugdíj.

Példa:

Tegyük fel, hogy van egy személy, Gábor, aki a rendes nyugdíjkorhatárt megelőzően dönt úgy, hogy korai nyugdíjba vonul. A normál nyugdíjkorhatár 65 év, de ő 63 évesen szeretne nyugdíjba menni, tehát 2 évvel korábban. Gábor teljesítette a teljes szolgálati időt ami 35 év, és további 1 évet dolgozott, tehát összesen 36 évig fizetett járulékot.

A szabály szerint, mivel Gábor 1 évvel többet dolgozott a teljes szolgálati idejénél, a nyugdíjának csökkenése minden korai nyugdíjba vonulás hónapjára 0,35% lesz. Mivel Gábor 2 évvel, azaz 24 hónappal előbb megy nyugdíjba, így a nyugdíjának csökkenése összesen: 24 hónap x 0,35% = 8,4%.

Ha Gábor eredeti nyugdíja, a rendes korhatár betöltésekor, mondjuk 2.000 lej lenne, akkor a korai nyugdíjazás miatti csökkenés után a nyugdíja a következőképpen néz ki: 2.000 lej - (2.000 lej x 8,4%) = 2.000 lej – 168 lej= 1.832 lej.

 

3. A rokkantsági nyugdíj

A rokkantsági nyugdíj azoknak az embereknek nyújt segítséget, akik még nem érték el a normál nyugdíjkorhatárt, de egészségügyi okok miatt csökkent a munkaképességük.

A rokkantság három fokozata van, ezek a fokozatok meghatározzák a nyugdíj összegét és azt, hogy milyen további támogatásokra vagy ellátásokra lehet jogosult az érintett.

A rokkantsági nyugdíjasoknak időszakos orvosi vizsgálatokon kell részt venniük, amelyek az aktuális egészségi állapotukat értékelik. Ha valakinek javul az egészségi állapota, lehetséges, hogy akár megszűnik a jogosultsága.

Amikor az érintett eléri a hivatalos nyugdíjkorhatárt, a rokkantsági nyugdíja automatikusan átváltható a normál nyugdíjra.

4. Árvasági és özvegységi nyugdíj

Kik kaphatják?

Ha egy biztosított vagy nyugdíjas elhalálozik, a túlélő házastársa és gyermekei jogosultak özvegyi nyugdíjra az alábbi feltételek szerint:

Gyermekek esetében:

• 16 éves korukig;
• ha tanulmányaikat a törvény által szabályozott oktatási formában folytatják, akkor a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb 26 éves korukig;
• folyamatosan, rokkantság esetén, amennyiben a rokkantság a fent említett időszakok alatt következett be.

Túlélő házastárs esetében:

• A standard nyugdíjkorhatár elérésekor, ha a házasság időtartama legalább 15 év volt. 
• Ha a házasság kevesebb mint 15 évig tartott, de legalább 10 évig, akkor az özvegyi nyugdíj összege minden hiányzó házassági hónapért 0,5%-kal, évente 6%-kal csökken;
• Korhatártól függetlenül, ha I. vagy II. fokú rokkantság esetén a házasság legalább 1 évet tartott;
• Korhatártól és házasság időtartamától függetlenül, ha a házastárs halála munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében következett be, és amennyiben nem a túlélő házastárs nem rendelkezik jövedelemmel

Az özvegyi nyugdíj összegét úgy határozzák meg, hogy összehasonlítják azt a nyugdíjjal, amit az elhunyt személy kapott volna vagy kapott, amikor elérte volna a nyugdíjkorhatárt.