1. Egy cégtulajdonosnak egyetlen olyan cége lehet, amely mikró jövedelmi adót fizet

Év végéig érvényes szabályozás: egy személy vagy vállalat legfeljebb három román jogi személyben lehet több mint 25%-os részesedése, amelyek mikró vállalkozásokként adóznak. 
2024-től érvényes szabályozás: egy tulajdonos csak egyetlen olyan cégben rendelkezhet 25%-os direkt vagy indirekt részesedéssel, amely mikró jövedelmi adófizető.
A jogszabály újdonsága az, hogy indirekt részesedésről is beszél, amiről nem lehet tudni , hogy pontosan mit takar. Annyit tudunk, hogy 60 napon belül egy adóhatósági rendelettel pontosításokat fognak ezzel kapcsolatosan adni.

Ha egy személynek több cégben van 25%-nál nagyobb részesedése, március 31-ig döntheti el, hogy melyik marad mikró jövedelmi adófizető
 

2. Csak olyan cég lehet mikró jövedelmi adófizető, amely határidőben letette az éves mérlegét.

Ez egy új követelmény. A jogszabály előterjesztése szerint azért akarják kötelezővé tenni, mert jelenleg 280.000 cégnek nincs az éves mérlege letéve.
Átmeneti intézkedésként 2024. március 31-ig biztosítanak határidőt azoknak a cégeknek, hogy letegyék az éves mérlegeiket, ha továbbra is mikró cégként kívánnak adózni.
Ha egy mikró vállalkozás elmulasztja időben benyújtani az előző év pénzügyi beszámolóit, profitadóssá válik attól a negyedévtől, amikor ezt a kötelezettségét teljesítenie kellett volna.

3. Az 500 ezer eurós plafon számítása

Év végéig érvényes szabályozás: csak az illető cég bevételeit számítják ki. Egy cég akkor minősül mikró jövedelemadó fizetőnek, ha a bevétele egy adott évben nem haladja meg az 500 ezer eurót. Ebben a számításban csak az adott cég bevételeit veszik figyelembe.
2024-től érvényes változás: a  bevételi limit megállapításánál nem csak a cég saját bevételeit kell figyelembe venni, hanem a céghez kapcsolt vállalkozások bevételeit is. 
 

Mik a kapcsolt vállalkozások?
Ezt a 346/2004-es törvény szabályozza.
Cég-cég közötti viszony: Kapcsolt vállalkozásnak azok a vállalkozások minősülnek, amelyek csoportot alkotnak azáltal, hogy az egyik vállalkozás szavazati jogai felett a másik vállalkozás közvetlenül vagy közvetve ellenőrzést gyakorol, vagy képes arra, hogy meghatározó befolyása legyen a vállalkozásra.
Két vagy több vállalkozás kapcsolódik egymáshoz, ha az alábbi kapcsolatok bármelyike fennáll:
•    az egyik vállalkozás a tulajdonosok vagy a tagok szavazati jogainak többségével rendelkezik egy másikban (tehát 50% fölötti részesedéssel rendelkezik);
•    az egyik vállalkozásnak jogában áll, hogy a másiknak az igazgatási, irányító vagy felügyelő testületében a többséget kinevezze vagy visszahívja;
•    a vállalkozások közötti szerződés, vagy az egyik vállalkozás alapító okirata vagy társasági szerződése az egyiküket felhatalmazza arra, hogy meghatározó befolyást gyakoroljon a másik felett;
•    az egyik vállalkozás – megállapodás alapján – kizárólagos ellenőrzést gyakorolhat a tulajdonosok vagy a tagok szavazati jogainak többsége felett a másikban.
A kapcsolt vállalkozás tipikus példája a 100%-ban tulajdonolt leányvállalat.
Magánszemély-cég közötti viszony: Azok a vállalkozások, amelyek egy magánszemély vagy (közösen fellépő) magánszemélyek egy csoportja révén a fenti jellegű kapcsolatban állnak, ugyancsak kapcsolt vállalkozásnak tekintendők, amennyiben tevékenységüket ugyanazon vagy szomszédos piacokon folytatják.
A szomszédos piacok vagy szoros kapcsolatban álló közeli piacok olyan piacok, amelyeken a termékek vagy szolgáltatások egymást kiegészítik, vagy olyan termékskálába tartoznak, amelyet általában ugyanaz a vevőkör, ugyanarra a végső felhasználási célra vásárol rendszeresen. Ha az egyik vállalkozás elõállítja a terméket, a másik pedig ezt értékesíti, akkor a két vállalkozás szomszédos piacon folytatja tevékenységét.
Mit lehet érteni a fentiekből?
Néhány dolgot lehet érteni, de nem mindent. Az például körvonalazódik, hogy abban az esetben , ha egy magánszemélynek két cége van, akkor lehet ezeket kapcsolt vállalkozásnak tekinteni, ha mindkettőben legalább 50% fölötti részesedéssel rendelkezik és mindkét cég a tevékenységét ugyanazon vagy szomszédos piacon folytatja. Tehát ha van két zöldségüzlet, amelyben legalább 50%-os részesedésem van, akkor azok kapcsolt vállalkozások. 
A gond az, hogy a kapcsolt vállalkozások lehetnek azok is, ahol az indirekt ellenőrzés fogalma is felmerül. Például mi van abban az esetben, ha az egyik cégben a férj, a másikban a feleség a többségi tulajdonos? Az európai normák szerint a  családi kapcsolat elegendőnek tekinthető annak megállapításához, hogy a természetes  személyek közösen lépnek fel.
A legjobb itt is pontosításokat várni. Ezzel is van egy kicsi gond, mert a jogszabály nem írja elő kötelező módon, hogy az adóhatóság itt 60 napon belül értelmező rendelkezéseket hozzon.

4. Biztosítási közvetítőkre vonatkozó új szabály

2024-től azok a cégek, amelyek biztosítási vagy felülbiztosítási közvetítéssel foglalkoznak, és amelyeket a törvény másodlagos közvetítőként definiál, mikró cégként működhetnek.
Ehhez azonban szükséges, hogy a biztosítási vagy felülbiztosítási tevékenységből származó bevételeik az összbevételük maximum 15%-át tegyék ki.
 

5. Vendéglátóipart érintő változás

Jelenlegi szabályozás: a Horeca szektorban dolgozó vállalkozások (pl. szállodák, éttermek, bárok) mikró jövedelmi adót fizethetnek még akkor is , ha az ebből származó jövedelmük meghaladja az 500 ezer eurót.
2024-től érvényes: Ezt a szabályt hatályon kívül helyezik, tehát erre a szektorra is ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a többi, más szektorban dolgozó cégekre.
 

6. Felfüggesztett tevékenység

Ha egy mikróadót fizető cég úgy dönt hogy egy ideig szünetelteti a működését, és ezt hivatalosan is bejegyzi a cégbíróságon, mikró adós marad. Ha  újra működni kezd, akkor 30 napon belül kell alkalmaznia legalább egy teljes munkaidős dolgozót.

7. Megszűnik a szponzorálás adóügyi leírása

2024-től azok a cégek, amelyek mikró cégek jövedelemadóját fizetik, nem írhatják le az adójukból a szponzorálási költségeket. Az adófelajánlás lehetősége is megszűnik az esetükben.

.