HU
A tervezet szerint a hozzájárulás alapja az éves nettó/bruttó jövedelem. Idáig ez nem így volt, ugyanis értékhatárok (6, 12 24 minimálbér) szerint kellett az egészségbiztosítási járulékot meghatározni.
A hozzájárulás adóalapja nem lehet több, mint a minimálbér 60-szorosa.
A hozzájárulás mértéke 10% marad.
Példa
X Egyéni vállalkozó évves nettó jövedelme 100 000 lej. Az egészségbiztosítási hozzájárulás alapja itt is a tényleges jövedelem, vagyis 100 000 lej, mert ez az összeg kevesebb, mint a minimálbér 60-szorosa. Az egészségbiztosítási hozzájárulás pedig: 10 000 lej
Y Egyéni vállalkozó éves nettó jövedelme 200 000 lej. Az egészségbiztosítási hozzájárulás alapja ebben az esetben a minimálbér 60-szorosa (180 000 lej), mivel a tényleges jövedelem meghaladja ezt az összeget, az egészségügyi hozzájárulás pedig 18 000 lej.
A hozzájárulás mértéke nem lehet kevesebb, mint 6 minimálbérre számolt hozzájárulás (éves szinten).
Példa
A egyéni vállalkozó éves nettó jövedelme 10 000 lej. Mivel ez kevesebb, mint a 6 minimálbér (6 x 3 000 lej), ezért a hozzájárulás mértéke 1.800 lej.
Nem kell azonban ezt a különbözetet befizetniük azoknak, akik abban az évben legalább 6 minimálbérnek megfelelő egészségbiztosítási hozzájárulást fizettek más jövedelmeik után (munkabér, osztalék, stb.).
Hasonlítsd össze, hogy különböző vállalkozások mennyi adót fizetnek 2025-ben.
Jogszabály tervezetet bocsátott közvitára az adóhatóság.
A jelenlegi szabályok szerint erre március 31-ig van lehetőség .
A cégek idáig bizonyos szabályok szerint támogathatták adókedvezménnyel a nonprofit szervezeteket. Ezen szigorítanának.
Ebben a bejegyzésben a mikrocégek jövedelemadójára és az áfára vonatkozó változásokat mutatjuk be.
Az egyéni vállalkozók számára a jövedelemnorma alapú adózás egyik előnye, hogy egy fixösszegű adó befizetésével teljesíthetik adókötelezettségüket.
