Az építőiparban dolgozók eddig adókedvezményben részesültek. A kedvezményes adózás lényege az volt, hogy a 10.000 lej alatti bruttó béreknél csak 21,25% nyugdíjjárulékot és 10% egészségügyi hozzájárulást kellett fizetni, személyi jövedelemadót pedig egyáltalán nem. Ezt a kedvezményt egy munkáltatónál lehetett igénybe venni,
Az 156/2024-os sürgősségi rendelet alapján 2025 januárjától az építőipari dolgozók is a normál adózás alá esnek. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék 25%-ra emelkedik, megjelenik a 10%-os személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulék pedig marad 10%. A munkáltatói járulék (CAM) változatlanul 2,25%.
Az adókulcsok alakulását mutatja be az alább táblázat:
Járulék típusa | 2024. december | 2025. jnuár |
---|---|---|
Nyugdíjjárulék (CAS) | 21,25% | 25% |
Egészségbiztosítás (CASS) | 10% | 10% |
SZJA | 0% | 10% |
Példa: 5000 lejes bruttó bér esetén
Tétel | 2024. december | 2025. január | Változás |
---|---|---|---|
Bruttó bér | 5.000 | 5.000 | 0 |
Nyugdíjjárulék (CAS) | 1.013 | 1.250 | +237 |
Egészségbiztosítás (CASS) | 500 | 500 | 0 |
SZJA | 0 | 283 | +283 |
Nettó bér | 3.487 | 2.967 | -520 |
CAM (munkáltató) | 113 | 113 | 0 |
Teljes munkaadói költség | 5.113 | 5.113 | 0 |
Egy 5000 lejes bruttó bérnél ez azt jelenti, hogy míg 2024 decemberében 3487 lej volt a nettó fizetés, 2025 januárjától ugyanez már csak 2967 lej lesz. A különbség 520 lej, ami jelentős csökkenés a munkavállaló számára. A munkáltató költsége nem változik, továbbra is 5113 lej marad.
Az építőiparban a garantált minimálbér 2025-ben 4582 lej marad. Ez némi védelmet nyújt a munkavállalóknak, azonban az adókedvezmények megszűnése miatt a nettó fizetések jelentősen csökkennek.
Egy minimálbéren alkalmazott személy esetében a nettó bér 457 lejjel csökken.
Példa 1. Az Alapozzunk Rá Kft.. tíz szakmunkást alkalmaz 5000 lejes bruttó bérrel. 2024 decemberében a cég összköltsége 51.130 lej volt havonta. A dolgozók egyenként 3487 lej nettó bért vittek haza.
2025 januárjától két opció áll a cég előtt:
- ha nem emeli a béreket, dolgozói 520 lejjel kevesebbet visznek haza. A cég havi bérköltsége változatlan marad, viszont komoly a kockázata annak, hogy dolgozói más munkáltató után néznek.
- ha megtartja a dolgozók jelenlegi nettó bérét, a bruttó bért 5958 lejre kell emelnie. Ez dolgozónként 958 lej többletköltséget jelent havonta. A 10 fős cégnél ez havi 9580 lej többletkiadás, ami éves szinten 114.960 lejt tesz ki. Ez jelentősen rontja a vállalkozás versenyképességét és nyereségességét.
Példa 2. A Malterkeverő Mesterek Kft. 25 munkást foglalkoztat minimálbéren (4582 lej). 2024-ben a cég havi bérköltsége 117.125 lej volt. A dolgozók egyenként 3196 lej nettó bért kaptak.
Ha 2025-ben szeretnék megtartani a dolgozók nettó bérét, a bruttó bért 5422 lejre kell emelni. Ez dolgozónként 840 lej többletköltség havonta, ami 25 főnél már 21.000 lej plusz kiadás. Éves szinten ez 252.000 lej többletterhet jelent a vállalkozásnak, ami egy lakásépítési projekt teljes hasznát is felemésztheti.
A kormány 1506/2024-es határozata értelmében 2025 januárjától a bruttó minimálbér 3.700 lejről 4.050 lejre emelkedik.
2024 július elsejétől több fontos változás lép életbe a romániai minimálbér és az ahhoz kapcsolódó adózási szabályok terén.
A román kormány 598/2024-es számú határozata alapján 2024. július 1-jétől a garantált országos bruttó minimálbér 3300 lejről 3700 lejre emelkedik.
November elsején jelent meg a 93/2023-as sürgősségi rendelet, amely ezekben az ágazatokban november 1-től növeli a minimálbért.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az országos bruttó minimálbér változására vonatkozó kormányhatározat.