HU
Az új szabályozás határvonalat húz az épületek és az építmények között. Míg eddig csak az épületeket adóztatta a rendszer, 2025-től az építmények után is adót kell fizetni. Az új építményadó mértéke 1%, és azokra az építményekre vonatkozik, amelyek a vállalkozás vagyonában szerepelnek, de nem tartoznak az épületadó hatálya alá. Az építményadót az állam szedi be, nem az önkormányzatok.
Gondoljunk egy átlagos vállalkozásra. Látunk rajta különböző létesítményeket: raktárcsarnokot, fedett rakodót, betonozott területeket, tartályokat, kerítésrendszert. De vajon melyik után kell épületadót és melyik után építményadót fizetni?
Képzeljük el, hogy egy dobozba szeretnénk valamit biztonságosan elhelyezni. Az épület tulajdonképpen egy ilyen „doboz” – csak nagyobb léptékben. Három alapvető jellemzője van:
Vegyünk egy konkrét példát: egy raktárépületet. Rendelkezik falakkal, van teteje, és belül zárt teret biztosít az áruk tárolására. Ez egyértelműen épület, tehát az épületadó hatálya alá tartozik.
Itt is vegyünk egy példát. Képzeljük el, hogy egy üzlet parkolójában állunk. Ez a tágas, aszfaltozott terület, ahol naponta százával fordulnak meg az autók, valójában egy építmény. Nincs sem fala, sem teteje, mégis gondosan megtervezett és kivitelezett létesítmény, amely meghatározott célnak felel meg. Amortizációs besorolását tekintve az 1.1.5.1 kategóriába tartozik, ha betonból készült (24–36 éves amortizációs időszakkal), vagy az 1.3.7.2 kategóriába, ha aszfaltburkolatú (20–30 éves időszakkal). Ez azért lényeges, mert minden olyan építmény , amelynek amortizációs besorolási kódja 1-gyel kezdődik, az építményadó hatálya alá esik (hacsak nem épületadót kell fizetni rá).
Sétáljunk tovább a területen. Az üzletet körülvevő kerítés, amely biztonságot és határolást biztosít, szintén építmény.
Az áruszállító kamionok a hátsó rakodótérhez érkeznek. Itt találjuk a rakodórámpát, amely lehetővé teszi az áruk hatékony mozgatását. Ez a szerkezet önmagában építménynek minősül (1.1.10 kategória, 25–35 éves amortizációs időszakkal).
Az építmények egy jelentős része azonban láthatatlan számunkra. A föld alatt húzódó vízvezeték-hálózat például (1.8.6 kategória, 24–36 év) ugyanúgy építménynek minősül, mint a felszínen látható létesítmények. Ez a komplex rendszer biztosítja az épületek vízellátását, a tűzivíz-hálózatot és a szennyvíz elvezetését.
Hasonlóképpen, a földalatti elektromos kábelezés (1.7.1.3 kategória, 12–18 év) és a gázvezeték-hálózat (1.9.3 kategória, 12–18 év) is az építmények kategóriájába tartozik.
Az építményadót csak a jogi személyek kell fizessék, a magánszemélyek nem.
Vegyük példának egy földgázszolgáltató vállalatot. A cég tulajdonában vagy kezelésében számos speciális építmény található: gázkutak, kompresszorállomások, szabályozóállomások, vezetékhálózatok. Ezek mindegyike az új adó hatálya alá esik. Az új adó áremelkedést eredményezhet a földgáz árában.
Egy másik példa: az új szabályozás értelmében egy víziközmű-társaságnak adót kell fizetnie minden olyan építmény után, amit üzemeltet vagy koncesszióban kezel, függetlenül attól, hogy az önkormányzat tulajdonában van-e. Ez érinti a teljes földalatti vezetékhálózatot, a víztárolókat, a szivattyútelepek külső építményeit és minden olyan építményt, ami nem minősül épületnek.
Ha egy városban a hálózat értéke 50 millió euró, az éves építményadó 750 000 euró körül alakulhat. Ez a változás végső soron a fogyasztókat érinti, hiszen a megemelkedett költségek a szolgáltatási díjakban jelennek meg. Emellett a fejlesztésekre fordítható források is csökkenhetnek, mivel a szolgáltatónak jelentős összeget kell az új adóra fordítania.
Igen, több dolog is homályos. A pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az új adó részleteit várhatóan 90 napon belül dolgozzák ki, miután egyeztettek a különböző ágazatokban tevékenykedő vállalkozásokkal..
A Román parlament nemrégiben módosította és kiegészítette az Adótörvényt. A 74/2024-es törvény kedvezményeket biztosít a véradók számára az ingatlan- és telekadó fizetése során.
